Sok konzervatív szülő panaszkodik arról, hogy a gyereke kommunista lett. Nem kell ettöl megijedni. Fogalmuk sincs róla, hogy mi a kommunizmus.

Nem kis sztálinok

Ha elkezded egy nyugati vloggertől megmételyezett serdülőnek magyarázni, hogy te éltél kommunizmusban és tudod, hogy milyen, ő rögtön rávágja, hogy a Kádár-rendszer az nem kommunizmus, hanem diktatúra volt. Amiben ő hisz, az egy olyan rendszer, ahol mindenki a szükségletei szerint részesül a javakból. Nem kell olyan szörnyű dolgokon átesni, mint egy állálsinterjú. Nem lesz pénz, így nem kell majd a gyerekeknek a szüleiktől könyörögni, hanem csak be kell menni a nem-boltba és levenni a polcról az áhított tárgyat.

kommunizmus

Mit monhatunk erre?

Először is, ekkora gazdasági ismerethiánytól kicsit idegesek leszünk. Kellően nagy levegővétel után azonban föltehetünk néhány kérdést. Mindenki dolgozni fog? Igen. Lesz betegség? Igen. És aki beteg lesz, annak a munkáját ki végzi el? Valaki helyette. Valaki. És ki mondja meg, hogy ki lesz ez a valaki? Egy önként jelentkező lesz. És miért jelentkezne valaki önként? Mert jó. Tehát a kommunizmusban csak jó emberek lesznek? Igen. És mit fognak szólni a helyettesítő munkatárs családtagjai? Semmit. Ők is jók lesznek és megértéssel fogadják, hogy anya 16 órát dolgozik és így nincs vacsora. Hát majd apa főz. És nem tünik föl neked, hogy mindezt úgy hívják, hogy áldozathozatal? Nem, mert mikor ők betegek, akkor őket helyettesítik. Jó, de mi a biztosíték arra, hogy mindketten egyforma ideig lesznek betegek? Lesz egy applikáció, ami minden dolgozó minden munkaóráját és betegóráját számontartja és az egész... Az egész? Az egész világon a munkaidőbeosztást szervezi. Igen? És ennek az applikációnak mindenki szótfogad. Igen! Igen! Látod, Anya, milyen egyszerű. És ha egy gépnék engedelmeskedünk, az szabadság. Na, Szia...